Hasznos információk

Ingatlaneladás után fizetendő adó


Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek 2017. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai

A 2017. évi ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából keletkező jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.
A jövedelmet úgy állapítjuk meg, hogy a bevételt csökkenteni kell a költséggel, de költséget csak a bevétel erejéig lehet elszámolni.

Költségként levonható:

  • megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások;
  • értéknövelő beruházások;
  • a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kö- telezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A kiadásokat számlával, okirattal kell igazolni!

A számított összeg a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető az alábbiak szerint.
2017. január 1-jétől hatályos szabály alapján a csökkentés mértéke minden ingatlan (például: lakás, üdülő, termőföld, építési telek, stb.) esetén megegyezik. Ingatlan és vagyoni értékű jog 2017. évi átruházása esetén a számított összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint meghatározott összeg minősül jövedelemnek:

A 2012. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2017. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Példa
Egy magánszemély 2017. évben 24 millió forintért értékesíti a 2013. évben 16 millió forintért vásárolt házát. Az adásvételi szerződés alapján a vevő a vételár összegéből 14 millió forintot a szerződés megkötésekor az eladónak átad, a maradék 10 millió forintot pedig a következő négy évben részletekben fizet meg, amelyre tekintettel még 1 millió forint kamatot is fizet. A kamatfizetésről az adásvételi szerződés rendelkezik.
Az eladó kicseréltette a külső nyílászárókat és megcsináltatta a ház szigetelését. A munkálatok számlával igazolt költségei 3,5 millió forintot tettek ki.
2015. évben a lakás ki lett festve, amely munkálatokról 500 ezer forintos számlával rendelkezik. (Ez a munkálat állagmegóvásnak minősül, de nem lehet elszámolni, mert nem éri el a be- vétel 5 százalékát (1 250 000 forintot).)
Az átruházással összefüggésben felmerült számlával igazolt költségek összesen 500 ezer forintot tettek ki.

Tehát az 1.500.000,- Ft adóköteles jövedelem után kell megfizetni a 15% adót.

/Forrás: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény/

A tájékoztatás nem teljeskörű, mindenképpen kérje ki ügyvéd ill. adószakértő véleményét!

http://nav.gov.hu/data/cms433077/09._Az_ingatlanertekesitesb_l_es_a_vagyoni_ertek__jog_atruhazasabol_szarmazo_jov._2017._evre_von._adokot._20170704.pdf

http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Ingatlanvétel esetén fizetendő illeték


Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a forgalmi értékből le kell vonni.

  • Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzés esetén ingatlanonként 4%.
  • Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) résztulajdonának szerzése esetén a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket.
  • Csere esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után az illeték mértéke 4%.
  • Lakás 1 éven belüli vétele és eladása esetén a két lakás értékének különbözete után 4% illetéket fizet a magánszemély.
  • Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor illetéket nem kell fizetni.
  • Magánszemély több lakástulajdon cseréje, illetve egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  • A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
  • A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

/Forrás: Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény/

A tájékoztatás nem teljeskörű, mindenképpen kérje ki ügyvéd ill. adószakértő véleményét!

https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/adokulcsok_jarulekmertekek/illetekmertekek

http://nav.gov.hu/data/cms433124/19._A_visszterhes_vagyonatruhazasi_illetek_20170704.pdf

Bérbeadással kapcsolatos tudnivalók


A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15%.

A bérbeadás bevételéből kétféleképpen történhet a jövedelem megállapítása:

  • 10 százalékos költséghányad alkalmazásával vagy
  • tételes költségelszámolással.

Abban az esetben, ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az általa alkalmazott módszer szerint megállapított jövedelme után a 15% adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie.

/Forrás: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény/

A tájékoztatás nem teljeskörű, mindenképpen kérje ki ügyvéd ill. adószakértő véleményét!

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Ingatlan_berbeadas_sz20191126.html

Eladót és vevőt terhelő költségek


Az alábbi lehetséges kiadásokra szeretnék a figyelmet felhívni, mellyel minden eladónak illetve vevőnek számolnia kell !

Eladó költségei

  • eladás után fizetendő adó
  • energetikai tanúsítvány díja /az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a 176/2008. (VI. 30.) az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló Korm. rendelet szerint kötelező/
  • ingatlanközvetítői díj
  • költöztetés díja
  • tehermentesítés költsége

Vevő költségei

  • vagyonátruházási illeték
  • adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja
  • szakértői díj /pld. statikus véleményezés/
  • közjegyzői díj /pld. hitelfelvétel esetén/
  • értékbecslés díja /pld. hitelfelvétel esetén/
  • folyósítási jutalék /pld. hitelfelvétel esetén/
  • jelzálogbejegyzés díja /pld. hitelfelvétel díja/
  • tulajdoni lap költsége /adásvételi szerződéskötéskor a közreműködő ügyvéd kéri le a Földhivatali rendszerből/
  • tulajdonjog bejegyzés díja
  • költöztetés díja